A mai város területén már a kőkorban is település volt. Az első írott feljegyzés a város létezéséről 1323-ból származik: ez Gediminas nagyfejedelem levele, amelyben két templom építéséhez hív iparosokat Európából.
Vilnius a 14. században két várból állt: az alsó várból és a felső várból. 1386-ban Jogaila (Jagello) nagyfejedelem Lengyelország királya lett, és 1387-ben felvették a litvánok a katolikus hitet. Vytautas nagyfejedelem uralma alatt a város egy erős ország politikai, gazdasági és kulturális központjává vált.


Foto: Flickr by lostajv

A lengyel-litván államközösség 1569-ben megszüntette a város fővárosi rangját. Ezzel mind gazdaságilag, mind politikailag megkezdődött a város hanyatlása. A Lublini Uniót követően megindult a városban a lengyelesítés, a litván nyelv és kultúra visszaszorítása. Ebben a korban csak Vilnius vallási jelentősége volt változatlan. A 18. században, Vilniusban 18 kolostor és 40 templom működött.


Foto: Flickr by laura grace

Az orosz uralomnak 1915 szeptemberében a német seregek vetettek véget. 1916-ban a lengyel államiság helyreállítását követően Lengyelország azonnal bejelentette igényét Vilniusra és környékére, mint lengyel területre. A litván parlament 1918. február 18-án nyilvánította Vilniust Litvánia fővárosává. Ezeknek az igényeknek, nem volt nagy jelentőségük mivel Vilnius ez idő tájt német megszállás alatt volt. A lengyel hadsereg végül 1920. október 9-én foglalta el a várost és környékét. Ennek ellenére a Litván alkotmány értelmében Litvánia fővárosa továbbra is a lengyel kézen lévő Vilnius maradt.
A Molotov - Ribbentrop paktum értelmében Lengyelország német megszállását követően Vilnius szovjet érdekszférába került. A város ezt követően Litvánia újbóli függetlenné válásáig, 1991. január 13-ig a Litván Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa. A városban az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc melletti szimpátiatüntetések zajlottak, ezek emlékére 2006-ban avattak a városban emléktáblát.


Foto: Wikipedia